Annak ellenére, hogy sok országban megnövekedtek az antiglobalizációs mozgalmak, a globális összeköttetés minden idők legmagasabb szintjét érte el 2017-ben, mivel a kereskedelem, a tőke, az információ és az emberek határokon átnyúló áramlása 2007 óta először mutatott jelentős javulást.
Idén a DHL ötödik alkalommal készítette el a Global Connectedness Index (GCI) kutatást, ami az egyes államok globalizációs szintjének részletes elemzése. A 169 országra és területre kiterjedő új GCI tanulmány a globalizáció fejlődésének első átfogó értékelése a Brexit népszavazás és a 2016-os amerikai elnökválasztás óta. A nagy gazdasági fejlődés növelte a nemzetközi áramlásokat, míg a kulcsfontosságú politikai változások, mint például az amerikai tarifaemelések még nem valósultak meg.
A 2018-as GCI a globalizáció jelenlegi állapotát, valamint az egyes országok egyéni rangsorolását méri a országok nemzetközi kapcsolatának mélysége (a nemzetközi áramlások intenzitása) és szélessége (az áramlások földrajzi eloszlása) alapján. A világ top öt globálisan összeköttetett országa 2017-ben Hollandia, Szingapúr, Svájc, Belgium és az Egyesült Arab Emírségek volt. A tíz legjobb ország közül nyolc Európában található, ezáltal a világ legösszekapcsoltabb régiójává vált, különösen a kereskedelem és az emberek áramlása tekintetében. A tőke- és információáramlás vezetője, Észak-Amerika csak második a világrégiók között, míg a harmadik helyen Közel-Kelet és Észak-Afrika osztozik.
“Habár a globalizáció folytatódik, a világon még mindig hatalmas kiaknázatlan potenciál van. A GCI megmutatja, hogy jelenleg a látott mozgások és cserék nagy része inkább hazai, mint nemzetközi. Azonban tudjuk, hogy a globalizáció a növekedés és jólét meghatározó tényezője – nyilatkozta John Pearson, a DHL Express vezérigazgatója – A nemzetközi együttműködés növelése továbbra is hozzájárul a stabilitáshoz, így a globalizációt magába foglaló vállalatok és országok óriási előnyhöz jutnak.”
“Meglepő módon a globalizáció közelmúltbeli javulása ellenére is a világ még mindig kevésbé összeköttetett, mint azt a legtöbb ember gondolná. – tette hozzá Steven A. Altman, a GCI társszerzője és a New York Egyetem Stern Üzleti Karának vezető kutatója – Ez azért is fontos, mert amikor az emberek túlbecsülik a nemzetközi áramlásokat, még jobban aggódnak emiatt. A tanulmányunkban szereplő tények segítenek elűzni ezt a félelmet, és a globalizációval kapcsolatos társadalmi problémák megoldására hívják fel a figyelmet.”
Globális szinten a GCI azt is illusztrálja, hogy például a gazdasági teljesítmény mindössze húsz százalékát exportálják világszerte, a telefonhívások percének körülbelül hét százaléka (beleértve az interneten keresztüli hívásokat is) nemzetközi és csak az emberek három százaléka él a születési országukon kívül. Emellett a kutatás megcáfolja azt a tévhitet, miszerint a távolság nem releváns, hiszen a legtöbb ország sokkal jobban kapcsolódik szomszédjaihoz, mint a távoli nemzetekhez.
A GCI továbbra is nagy különbségeket szemléltet a fejlett és a feltörekvő gazdaságok globalizációs szintje között. A feltörekvő gazdaságok majdnem olyan intenzíven kereskednek, mint a fejlett gazdaságok, de az utóbbiak több mint háromszor integráltabbak a nemzetközi tőkeáramlás, ötször az emberek áramlása, és közel kilencszer az információáramlás tekintetében. Azonban míg a nagy feltörekvő piacok vezetői a globalizáció egyik fő támogatójává váltak, addig a feltörekvő gazdaságok felzárkózási folyamata a globális összekapcsolódásában megállt.
Kambodzsa, Malajzia, Mozambik, Szingapúr és Vietnam az az öt ország, ahol a nemzetközi áramlások leginkább meghaladják a várakozásokat. Ezen államok közül négy Délkelet-Ázsiában található. A délkelet-ázsiai nemzetek a szélesebb ázsiai ellátási lánc hálózatokkal való kapcsolatok, valamint a gazdasági integrációt előmozdító ASEAN szakpolitikai kezdeményezések miatt előnyben részesülnek. Ez pedig pozitív hír a régió számára, mert a mélyebb globális kapcsolatok segíthetik az országok gazdasági növekedésének felgyorsítását.
